SZABÓ LŐRINC VOLKMANN UTCAI EMLÉKSZOBÁJA
Az a szoba, ahol Szabó Lőrinc dolgozott.
Nem rekonstrukció. Nem múzeumi díszlet. A költő otthonának megmaradt, személyes tere.
A budai lakásban ma is ott áll Szabó Lőrinc íróasztala, körülötte könyvei, kéziratai és mindennapi tárgyai. Az emlékszoba annak az alkotói világnak a ritka lenyomata, amelyben a költő olvasott, fordított és verseket írt.
EGY MEGŐRZÖTT ALKOTÓI TÉR
Nem emlékszobának készült.
Szabó Lőrinc 1935-ben költözött családjával a Volkmann utca 8. szám alatti ház első emeletére. Ebben a lakásban élt egészen 1957-ben bekövetkezett haláláig. Könyvtárszobája egyszerre volt munkahely, olvasószoba és a családi élet mindennapi tere.
Éppen ettől különleges a ma itt őrzött emlékszoba. Nem utólag összeállított kiállítás, és nem egy másik helyen rekonstruált enteriőr. A könyvek, a bútorok és a személyes tárgyak abban a környezetben maradtak fenn, amelyben a költő használta őket.
ARCHÍV FELVÉTEL
A szoba 1994-ben
Az Osskó Judit műsorában készült archív felvétel különleges időmetszet: megmutatja a Volkmann utcai lakást, az emlékszobát és azt a személyes alkotói világot, amelyet a család nemzedékeken át megőrzött.
A lakás 13:35-től látható. A részlet különösen értékes, mert G. Szabó Lőrinc – édesapám, a versekből ismert Lóci – személyesen mesél a Volkmann utcai otthon történetéről.
NÉZZEN BE HOZZÁNK!
Egy perc az Emlékszobában
A Volkmann utcai szoba ma is őrzi Szabó Lőrinc könyveit, bútorait és személyes tárgyait. Rövid mai felvételünkön megmutatjuk, hogyan fest ez a különleges alkotói tér napjainkban.
A MEGŐRZÉS TÖRTÉNETE
Egy család több nemzedékének munkája
Szabó Lőrinc halála után felesége, Mikes Klára és lányuk, Gáborjáni-Szabó Klára – a családban Kis-Klára – őrizte tovább a könyvtárszobát. Később a költő fia, G. Szabó Lőrinc, a versekből ismert Lóci folytatta a helyszín gondozását. Halála után özvegye, ifj. Szabó Lőrincné, Éva és a költő unokája, Gáborjáni-Szabó Réka vitte tovább a megőrzés feladatát.
A hagyaték kutathatóvá és digitálisan hozzáférhetővé tételében meghatározó szerepet vállalt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész. A Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének vezetőjeként munkatársaival hosszú éveken át dolgozott a költő életművének és a fennmaradt dokumentumoknak a feldolgozásán.
1935
Szabó Lőrinc és családja beköltözik a Volkmann utcai lakásba. A költő itt él és dolgozik élete utolsó huszonkét évében.
1957
A költő halála után felesége, Mikes Klára őrzi tovább a könyvtárszobát és annak tárgyait.
1994
Fia, G. Szabó Lőrinc – a versekből ismert Lóci – részben az emlékszoba és a hagyaték megőrzésére létrehozza a Szabó Lőrinc Alapítványt.
Az emlékszoba varázsa, hogy itt az irodalom nem elvont örökség.
Kézbe vehető, porszagú, a használat nyomait őrző valóság.
A TÁRGYAK KÖZELSÉGE
Egy alkotói élet mindennapi nyomai
Az emlékszoba tárgyai nem önmagukban értékesek. Attól válnak különlegessé, hogy egy élet története kapcsolja őket össze: a munkáé, az olvasásé, az utazásoké és az otthon töltött hétköznapoké.
Az íróasztal
Az asztalon könyvek, kéziratok és a munka mindennapi eszközei sorakoztak. Mögötte a könyvtár, mellette a földgömb: egy költő és műfordító közvetlen, személyes világa.
A könyvtár
A polcokon több ezer kötet áll. Köztük Keats, Wordsworth és Coleridge eredeti kiadásai, helyenként Szabó Lőrinc fordítói jegyzeteivel. A könyvek nem pusztán egy gyűjtemény darabjai: a költő műhelyének tanúi.
Az utazások emlékei
Az egyiptomi útján viselt kalap és az Afrikából hazahozott „titkos” homok a lakáson kívüli világot idézi. Apró, személyes emlékek egy sokfelé figyelő életből.
Mintha csak letette volna
A kopott kordzakó, az írógép és a használat nyomait őrző tárgyak különös közelségbe hozzák egy régen véget ért élet hétköznapjait. Nem ereklyékként hatnak, hanem egy pillanatra félretett holmikként.
JELEN ÉS JÖVŐ
Egyelőre zárt ajtó mögött
Az emlékszoba jelenleg nem látogatható. Megőrzése azonban nem jelentheti pusztán azt, hogy a tárgyak továbbra is egy bezárt szobában maradnak.
A következő, halaszthatatlan feladat az Emlékszoba műszaki biztonságának megteremtése és a szükséges állagmegóvási munkák elvégzése. Ezt követheti a gyűjtemény módszeres dokumentálása, állapotának felmérése és a hosszú távon fenntartható működés kialakítása.
Célunk, hogy az Emlékszoba idővel ismét megnyílhasson az érdeklődők, az irodalomkedvelők, a kutatók és a diákcsoportok előtt. Addig is szeretnénk a szoba történetét, tárgyait és hangulatát digitálisan egyre több ember számára hozzáférhetővé tenni.
ARCHÍV KÉPSOR · 1994
Egy lakás huszonegy képkockán
Osskó Judit 1994-ben készült műsora különleges állapotában örökítette meg a Volkmann utcai lakást. A huszonegy képkocka együtt járhatóvá teszi a teret: megmutatja a könyvtárszobát, az íróasztalt, a személyes tárgyakat és egy család által évtizedeken át őrzött otthon részleteit.
Segítsen, hogy egyszer ajtót nyithassunk
Az emlékszoba megőrzése, dokumentálása és későbbi látogathatóvá tétele közös ügy. Minden támogatás közelebb visz ahhoz, hogy ez a különleges alkotói tér ne csupán fennmaradjon, hanem újra élő találkozóhellyé válhasson.